A SZER

 

   "Egy magas spirituális tudással rendelkező kultúra nem köveken fogja hátra hagyni üzeneteit, hanem egy nyelvben. A nyelvhez ugyanis használói bármikor értőn nyúlhatnak hozzá, amint felismerik a benne rejlő lehetőségeket."

A gyógynövényeken kívül a másik nagy szerelmem az anyanyelvem. Szerintem mesés és csodás. Nem csak betűket, hanem képeket, összefüggéseket, egész történeteket rejtenek a legrövidebb szavaink.

Mi másban jelenhet meg a kulcsszó, mint két legfontosabb szavunkban: SZER-etet és SZER-elem. A SZER valaha jóval több volt egy-SZER-ű gyöknél, ragnál. Te is SZER-t tehetsz e tudásra, hiszen a kulcs a nyelvünk és a zár a múltunk.

  A gyök az a minimális szótári egység, amely ragok, képzők, jelek nélkül rendelkezik saját hangtani és jelentésbeli önazonossággal. A gyök egy, kettő, vagy három hangzóból állhat. A hármas esetében kétoldalt mássalhangzó, középütt magánhangzó: ez egy gyök. A közrefogott magánhangzó tetszőleges lehet, nem járul hozzá a gyök alapvető jelentéséhez. Az ebből felépülő szavak alapjelentését azonban a gyök maga határozza meg, amit képzők segítségével módosíthatunk, árnyalhatunk.

 

   A "szer” (számos magyar szó gyöke vagy része), az egyik legősibb magyar kifejezés. Az uráli alapalak '*ser3' lehetett. Az eredeti jelentés feltehetően 'sor' volt, amelyből az 'elrendeződés, térbeli, időbeli egymáshoz csatlakozás' tartalmi mozzanata alapján valamennyi jelentés megmagyarázható.

Így hívták az ország (vagyis a Kárpát-medence) közepét. Ma Ópusztaszer. Itt kötöttek az ősmagyarok szerződést. Itt alapították meg, vagyis szerezték az országot, itt tartották az első magyar országgyűlést. A szó benne van a szeretet, a gyógyszer és sok más szavunkban is. A szeretetnek ez az alapja, mint ahogyan mindennek a szeretet az alapja. Ez árulja el a magyar lélek igazi és legbensőségesebb arculatát. Ez a csodaszer.

   Jelentése: kapcsolat, összefűz, rend. S így már értjük, miért azonos gyökű a szerkezet, a rendszer, (ellentéte: szerte = szer nélküli, mint párta = pár nélküli, szertelen), szerszám (=számszer), szervez, szervezet, szerez, szerződés, szerkeszt, szerző, szerzemény, szerzetes (kötöttségben, szervezetben élő), sokszoroz (sok+szoroz), ebből rövidítéssel a szoroz, és még: -szor, -szer, -ször. Szerét ejti, szert tesz rá, beszerez, megszerez.

Itt említhető célszerű, egyszerű, ékszer, élelmiszer, fészer, fűszer, hangszer, középszer, látszer, lőszer, módszer, műszer, népszerű, ószeres, pótszer, rendszer, sor, szépszerével, szerel, szerelem, szerény, szerep, szerez, szerint, szerkezet, szerte, szerv, szerzet, szoroz, vegyszer szavak.

"Szerbe menni": összejönni. Innen a szertartás=szer-tartás, lásd: szert tartani. Ugyanez a gyökünk került egykor a latin 'cerimonia' (ejtsd: szerimonia) szóba is. Nagy valószínűséggel a szervény szóból lett sz>t váltással a törvény.

   A szer "összefűz" jelentéséből az sz>z zár, s még: zárda=zárt hely. Egyiptomi 'záru'=erőd. Zár a latin 'sero' is. A latin 'sero' további jelentése: összefűz, de szór jelentése is van, aligha véletlenül, ugyanis a 'sero' (azaz szór) hangalak is a szer gyökből is adatik, ma így ejtjük: szerte. Egyszerű gyökismétlés: szerteszór.

   A szer egy anyag, amelynek ismert a felhasználása, hatása van, gyógyhatású anyag, egy betegség tüneteinek kezelésére, megelőzésre, az egészség helyreállítására használt vegyi, vagy növényi anyag, orvosság.

Sportszer, amelyen egy tornász gyakorlatokat mutat be.

Felhasznált eszköz, hasznos kellék, ami egy cél elérését segíti, illetve a tevékenység segédeszközeként használható. Hadi szer, rajzszer. A gyanút keltő személyt is furcsa szernek, ma már inkább szerzetnek hívjuk.

Régi toldalék építmény, mint a fészer. Nyitott, ajtó nélküli gazdasági épület, aminek a teteje egy irányba lejt. A szerben voltak a szerszámok is. Elavult már az a régies elnevezés, miszerint a szerződésben az árut is szernek nevezték.

Főnévképzőként az említett célra, feladatra való dolog, eszköz, úgy mint ékszer, gyógyszer, tornaszer, élelmiszer.

Másként szintén főnévként használjuk, mikor azt mondjuk, könnyű szerrel elvégezte a feladatot, vagy szerét ejtette a látogatásnak.

Ilyen értelemben népiesen jelenti még a megszokott rendet, a hozzáállást, amit elfogadhatónak tekintünk, tehát mikor szép szerével megteszünk valamit.

Tájszóként a szer hajlandóság a segítségre, hozzájárulásra, melynek következtében az illető szívesen közreműködik a neki is fontos cél megvalósításával. A lusta gyerekből hiányzik a szer a szorgalmas tanulsára. Továbbá alkalmazási képesség is, adottság, tehetség, készség, ami rokon az előző jelentéssel. Ettől eltér a sorhoz, renszerhez kapcsolódó további jelentése, miszerint az ember három szerben járt dolgozni, ahol a szer a műszakot jelentette.

Régies, már elavult kifejezés, hogy a megkötött szövetséget, ígéretet az együttműködésre, közös felelősségvállalásra, mással való szerre lépésnek nevezték. A hagyományos szertartást is szernek nevezték, régen például fejedelemválasztó szerek volt, aztán jött a királyok koronázása.

   A 'szer' a magyarban gazdag szócsalád alapja lett. A jelentés fő tartalmi magvának a 'kapcsolódás, társulás' mozzanata látszik. Néhány önálló használatban elavult jelentést összetett szavak őriznek.

 

    A nyelvünk felépítésében minden benne rejlik, amit e világról tudni lehet. Megszámlálhatatlan szavunkban SZERepel a SZER, életet, jelentőséget adva annak, hogy mind egyek vagyunk, rendSZERben élünk, és együttműködésünk az életet szolgálja, ezért úgy döntöttem, hogy tovább éltetve ezt a gondolatot, a gyógynövények által erősített szappanjaimnak ezt a kifejezést kölcsönzöm, és

Életvirág SZEReket készítek, melyek a SZERvezet számára egységet, rendSZERt hoznak létre, gyógySZERként hatnak, SZERetettel. ♥

 

 

Források:

http://www.magtudin.org/varga_csaba2.htm

http://www.wikiszotar.hu

http://osnyelv.hu/czuczor/

http://www.vilagbiztonsag.hu/

Magyar Történeti Etimológiai Szótár

Magyar Etimológiai Nagyszótár

Magyar Őstörténeti Etimológiai Szótár